Ausztria, Strasshof an der Nordbahn, Eisenbahnmuseum Strasshof „Das Heizhaus“, SzG3

Az egyik elsődleges úti célom ez a vasút múzeum volt a legutóbbi három napos bécsi és Bécs környéki utamnak. Főleg a miatt, hogy az osztrák mozdony és motorvonat gyűjteményemet kiegészíthessem olyan járművekkel, amelyek ma már nem közlekednek, zömmel ilyen múzeumokban fordulnak elő. Ahogy azt egy másik beszámolómban írtam, a schwechati vasútmúzeum (Eisenbahnmuseum Schwechat) nem nagyon tetszett (lásd ott!). Ez is egy kicsit problémás volt, főleg a miatt, hogy a vasúti mozdonyok, motorvonatok, vagonok nagyon zsúfoltan voltak elhelyezve, sok járműhöz alig lehetett hozzáférni, de azért jobban, mint a másik múzeumban. Valamint azért érezhetően nagyobb volt a merítés is. 

A múzeum kialakulása érdekes történet. A II. VH alatt bővíteni akarták az Északi vasutat a megnövekedett forgalom miatt, de mire hozzá láttak volna, a németek kivonultak erről a területről és szovjet megszállási zóna lett. Így alig épült meg valami az eredeti tervekből. A tervezett három csarnok helyett csak egy négyszögletes kazánház épült. A második világháború után megváltozott forgalmi viszonyok következtében a rendszer hamar túlméretezettnek tűnt, ezért már korán a sérült és elavult mozdonyok parkolására, majd leselejtezésére használták a helyet. A létesítményt végül 1978-ban zárták be. Az 1. öSEK ("1. Osztrák Villamos és Vasutas Klub") nagy erőfeszítéseinek köszönhetően a csarnok és a vasúti pálya tároló helyként megmaradt a számos múzeumi jármű számára, és megakadályozták a bontást.

Több működőképes, teljesen helyreállított jármű mellet nagyon sok csak külsőleg felújított mozdony, vagon található itt, a legtávolabbi részeken viszont rengeteg roncsnak tűnő jármű és vagon is van itt. 

Amit nem néztem meg (vagy nem ültem fel rá) az a kerti kisvasút, a modell kiállítás és egyéb látnivalók, mert nem fért bele az időmbe. Sajnos itt is bele futottam abba, hogy úgy a fűtőházban, mint a szabd téren eléggé zsúfoltan tárolták a járműveket, sokat alig lehetett lefényképezni.

Viszont ha a kettő múzeum között kellene választani (a schwechati és ez), akkor inkább ezt javaslom megnézni.

Az itt talált mozdonyok megtekinthetőek az osztrák vasúti jármű gyűjteményemben.

Vissza a főoldalra (katalógus)

Vissza a főoldalra (katalógus)

Ausztria, Bécs (Wien), Heeresgeschichtliches Museum (Hadtörténeti Múzeum), SzG3

A Hadtörténeti Múzeum az Arsenal szerves részét képezi Ahogy korábban írtam, az Arsenal 72 objektumból állt, a Főbejárat volt az 1., közvetlenül mögötte található a múzeum épülete, amely 18. objektum címmel "büszkélkedhet". Az épület eredetileg is múzeumnak készült az Arsenal-on belül. Gyűjteményeiben megtalálhatók a fegyverek és páncélok, harckocsik, katonai repülőgépek, egyenruhák, szobrok, festmények és tervrajzok, zászlók, kitüntetések; sorhajók, monitorok és más hadihajók modelljei, alkatrészek, írásos dokumentumok és más múzeumi tárgyak. A múzeumi gyűjtemény alapját az évszázadok során a császár kincstárában, a hadsereg fegyverraktáraiban és az uralkodó tágabb környezetében összegyűlt hadi trófeák, fegyverek, műtárgyak, dokumentumok és más tárgyi emlékek képezik. Az előcsarnokba belépve már látható az épület monumentalitása. A lépcsőháza bármely reprezentatív épület díszévé válhatna. A kupolája 43 m magas. A lépcsőházban megtaláltam a magyar címert is (mint a Monarchia része). A bejárati rész, ahol a pénztár található, a Hadvezérek csarnoka. A Hadvezérek csarnokában 56 egész alakos szobor állít emléket Ausztria legnevesebb hadvezéreinek Ferenc József császár rendeletének megfelelően. A szobrok carrarai márványból készültek, magasságuk egyformán 186 centiméter. A hadvezérek nevein és évszámain kívül fel van tüntetve a 32 különböző alkotó szobrász neve, a felállítás ideje, valamint a mecénás neve is, aki a szobor költségeit fedezte. A szobrok felének költségeit maga a császár vállalta, a többit magánszemélyek finanszírozták, gyakran az illető hadvezér leszármazottai.

Az emeleten találhatóak azok a kiállítások, amelyek a már említett egyenruhákat, rangjelzéseket, kitüntetéseket, stb. mutatja be. A földszinten, szemben a pénztárral már komoly katonai fegyvereket, ágyukat, repülőket is bemutatnak. Az egészre vonatkozóan azt kell mondani, hogy hihetetlenül profin csinálták meg a kiállítás egészét, hogy szerintem az is megnézheti, aki nem feltétlenül érdeklődik a katonai témák után. Az a kocsi is ki van állítva, amelyben meggyilkolták Ferenc Ferdinánd főherceget Szarajevóban. 

Javaslom a Fotóalbum megtekintését is, mivel ide csak néhány képet töltöttem be kedvcsinálónak. 

Még egy megjegyzés: eredetileg a tank Múzeumot akartam megnézni, ami szintén az Arsenal része, az interneten azt az információt találtam, hogy minden vasárnap nyitva van. Ezért időzítettem a látogatásomat erre az időpontra. Amikor oda értem a bejárathoz, azzal szembesültem - egy cetlin történő kiírás miatt - hogy csak minden első vasárnap van nyitva havonta. (-a pedig már a második vasárnap volt. Az interneten továbbra is az első változat szerepel. Itt azért egy kicsit fel voltam háborodva. Ez után mentem el a Hadtörténeti Múzeumba, ha már itt vagyok, nem bántam meg, de nem az volt az elsődleges célom.

A Beszámoló Fotóalbuma ITT található!

Vissza a főoldalra (katalógus)

Vissza a főoldalra (katalógus)